9.fejezet

Komit pls.!tudom mindig rövideket rakok fel de megpróbálok minnél gyakrabban frisselni!



Arra ébredtem , hogy süt a nap és Alec a hátamat simogatja kör-körös mozdulatokkal.
-Jó reggelt Csipkerózsika!-köszöntött én pedig egy csókot nyomtam ajkaira.
-Mitől olyan jó?-kérdeztem.Ekkor kinyílt az ajtó.Barbara és a többi lány (az osztagomból) száguldott be.
-Mondjuk attól , hogy felkelsz.-mondta Barbara és felrángatott Alec karjai közül.Ezek után belökött a gardróbba.-Öltözz fel mert Félix-ék már elindultak a reptérre és még sok a dolgunk.Igazuk volt.Felvettem egy fehér farmert,hozzá egy tenger kék alul passzos pólót és egy torna cipőt mert most nem volt kedvem a magassarkúhoz.


-Na mi legyen az első csapás?-kérdeztem Janet már a folyosón.
-Valami kis egyszerű csíny.Azt fogják gondolni , hogy ennél rosszabb már nem lesz és mi akkor ráteszünk még egy lapáttal.-dörzsölgette tenyereit a kis "terrorista".
-De nem tudhatják , hogy mi voltunk mert akkor apa engem kinyír.-jelentette ki aggodalmasan Rose.
-Egyetértek-mondtuk mindannyian.
-Tehát beszéltem egy hüllőkereskedővel és más állat kereskedőkkel-kezdte Heidi-mindent elintéztem.Van már néhány egyed a gardróbomba de kell nekik egy jobb hely.Egy olyan ahova már senki se jár.Tehát a várbörtön kilőve.-mondta száj huzogatva.
-Várjatok én tudok egy jó helyet.Régen borospince lehetett de most már nem is hiszem , hogy tudna róla valaki.-mondta boldogan már  a kertben ülve.
-Az nagyszerű lesz.-mondtam tapsikolva-Akkor most vigyük le oda azt a pár állatot és utána majd a többit.

Hát mit ne mondjak a siklók le vitele nem volt épp egyszerű feladat az őrök miatt.De sikeresen végrehajtottuk.
A pince nagyon régi lehetett mert úgy tele volt pókhálóval , hogy alig láttunk tőle.
-Rose egy kis szelet kérhetnék mert az ég világon nem látok semmit.-kérleltem.
-Persze,azonnal.-azzal egy erős fuvallat szét fújta a pókhálókat.A pincébe nem volt más csak egy poros tájkép.Hűvös volt és persze kicsit sötét de ez kapóra jött.
-Na hozok majd le néhány lámpát és otthonossá tesszük a kedves és segítőkész állatkáknak-mondtam csípőretett kezekkel-Pontosan milyen állatok is lesznek?
-Hát néhány denevér ,patkány,csótány,pók na meg persze kígyók.-sorolta Heidi.
-Rendben-egyeztem bele-de ugye egyik sem mérges pók vagy kígyó?
-Van benne három madárpók de egyébként nem-jelentette ki-hisz nem megölni akarjuk őket.
-A magad nevében beszélj-mondta mérgesen Jane mire mindannyian szúrós pillantást vettettünk rá-Jól van.Álmodozni csak lehet nem?
-Csak maradjon is állom mert nekünk befellegzett ha kiderül , hogy megöltük őket.-aggodalmaskodott Annah.
-Mi sem természetesebb-mondta a kis "terrorista".


-Akkor mi most elmegyünk a többi "csatlósunkért"-mondta Heidi a pince lejárata előtt és elkezdett magával húzni.
-Mi pedig kiötlünk valami tervet-hallottam Barbara hangját öt méteres távolságból.

Heidi bevásárlós kocsijával mentünk.A range rover-rel.Szerencsére már beborult így Heidi is tud közlekedni a nyílt utcán ami (mint mindig, egész évben)tele volt turistákkal.Heidi egy kisállat kereskedés előtt parkolt le.
-Helló Tom!-köszönt mikor beléptünk az üzletbe.Egy olyan 20 év körüli férfi lépett elő az egyik halas polc mögül.Sötétbarna haja volt és fekete szeme.Magasabb volt mint én.Olyan alkata volt mint Dem-nek.
-Á a kedvenc vásárlóm-tárta szét mosolyogva kezeit mire Heidi megölelte-jöttél a megrendelt árukért igaz?A 10 denevérért , a 25 csótányért és gilisztáért, meg a 15 patkányért-olvasta a listát ami a kezében volt.
-Pontosan.-mondta Heidi mosolyogva.
-Ti viszitek el  vagy kiszállítsuk?
-Nem nem , elvisszük mi.
-Ha szabad megkérdeznem mire kell ez a sok undorító állat?-kérdezte már a raktárban.
-Néhány nem kívánt látogató jön hozzánk vendégségbe és...
-Ó ne is folytasd ..így már mindent értek.Joe gyere segíts kivinni ezeket a kedves hölgyek kocsijához!-kiabálta hátra mire egy szőke hajú kék szemű kb.velem egyidős fiú jelent meg a háta mögött.Ahogy meglátott  tátva maradt a szája.Na ez az amit nem értek.Amint meglát egy fiú mindig ezt a reakciót keltem. De miért?
-Nem kell ordítani itt vagyok.Helló a nevem Joe Tom öccse vagyok.-nyújtott kezet felém.
-Natalie.-mondtam mosolyogva.Majd felemelte az egyik dobozt és kivitte a kocsihoz és betette a csomagtartóba.Majd visszamentek a többi terráriumért és közben beszélgettek amit mi (hála a  vámpírhallásnak)hallottunk.
-Bejön a kis csaj mi?-kérdezte (gondolom mosolyogva) Tom.
-Ja-nevetett Joe-de még mennyire.Elhívom randizni.
-Joey , Joey  azt hiszed , hogy egy ilyen jó kis csajnak nincs pasija?
-Ha van lekoptatom.
-Ahogy gondolod.-és itt be is lett fejezve a beszélgetésük és kiléptek a maradék terráriumokkal.

Ahogy Tom pakolt be a kocsiba addig Joe velem kezdett beszélgetni.Szimpatikus volt , meg minden de nem az esetem főleg mivel túlságosan rámenős volt.
-Figyel megadod a telefonszámod.-kérdezte édesen mosolyogva.
-Tényleg szimpatikus vagy de nekem barátom van.Remélem megérted.
-Akkor egy baráti ebédben benne lennél?-kérdezte.
-Most iszonyat sok dolgom lesz a vendégek miatt de talán ha elmentek..felhívlak-ajánlottam neki-Megegyeztünk?
-Nekem tökéletes.Itt a telefonszámom.Hívj bármikor.-nyújtott át egy cetlit rajta számokkal.Mit ne mondjak ez a fiú aztán készült.
-Köszi.Na nekünk mennünk kell.Helló Joe.-köszöntem el tőle.
-Szia Natalie-integetett utánunk.
-Ezt nem mondjuk senkinek.-jelentettem ki.Heidi pedig csak nevetett.Körülbelül 200-zal száguldottunk , hogy odaérjünk Félixék előtt.Nem sikerült.Pont akkor sétáltak be a palotába amikor mi leparkoltunk.Egy másik bejáraton keresztül beszáguldottunk és betettük a pincébe a "csatlósokat".A siklók eltűntek.Tehát Jane-ék nemhogy kieszeltek egy tervet de már meg is valósították.
Gyorsan felmentem a hálómba átöltözni az "egyenruhámba"és rohantam a trónterem felé.Amikor odaértem már mindenki bent volt.
-Á a kedves hugicánk is berepült.-mondta Noemi nevetve.

Komikat kérek!