Boldog karácsonyt!

Frisst is fogok feltenni a téli szünetben és remélem komikkal ajándékoztok meg engem!:D
Minden kedves olvasómnak boldog békés karácsonyt kívánok és sok ajándékot a fa alá!;)


millió puszi:

Natalie

Közérdekű közlemény..

A "Múlt árnyékában" című blogot egyedül folytatom , és fel is került a friss fejezet.Aki elolvassa a frisst kérem komizon oda is!köszönöm előre is!




Millió puszi:

Natalie

El vagyok keseredve....

...attól , hogy 1 komentet sem kaptam!!!!miért nem?olyan rossz lett?

9.fejezet

bocsánat a sok késésért de borzasztó sok dolgozatot írok mostanában és rengetegszer vagyok beteg ami bepótlást igényel:(de most itt a friss , lécci írjatok komikat!

millió puszi:

Natalie


/Alec szemszöge/


Szerelmem épp a főnökével beszélt , hogy eljöhetne -e szabadságra.
-Kaptam egy teljes hónapot teljes fizetéssel!-suttogta a fülembe én pedig megfordultam és magamhoz öleltem.Persze csak óvatosan.
-Mi lenne ha most hozzám mennénk? Cassie már biztos halálra aggódja magát.
-Oké, mehetünk.-nevetett.
Szerencsére nem volt csúcsforgalmi idő , úgyhogy hamar hazaértünk.Már sötét volt amikor behajtottam a parkolónkba.
Azonban amikor kinyitottam a lakásom ajtaját nemvárt kép fogadott.


/Natalie szemszöge/


Amikor beléptünk az ajtón , a lakásban volt 3 feketén öltözött vörös szemű ember.Nagyon hasonlítottak Alec-ra és  Cullen-ékre mégis volt valami gonosz , és ijesztő a külsejében.Cassie-t sehol sem láttam.Azonban amikor ők megláttak engem ,úgy bámultak rám , mintha még sose láttak volna embert.Nem értettem , hogy miért.
-Ti mit kerestek itt?-kérdezte Alec megsemmisülve.
-Ő mit keres itt?-bökött rám egy szőke alacsony lány.Néhány közös vonást vettem észre rajta és kedvesemen.
-Látom kicsit elfoglalt leszel , nem is zavarok.-néztem Alec-ra.
-Nem , maradj nyugodtan , nem zavarsz .
-Persze tudom-hazudtam-De inkább most hazamegyek pihenni.
-Hazaviszlek.
-Nem kell  , majd fogok egy taxit.
-Biztos?
-Igen.Viszlát!-köszöntem mindenkinek és sietve távoztam.
Nem értem , hogy miért lett hirtelen ilyen ideges Alec , de majd elmondja ha akarja.De azokat az arcokat nem tudom elfelejteni,és azok a vörös szemek....Eddig úgy tudtam csak az albínó embereknek lehet vörös szemük , de úgy tűnik mégsem.Felettébb érdekes , akárcsak az , hogy mindegyikőjük tökéletesen nézett ki.Akárcsak Alec.


/Alec szemszöge/



-Elmagyaráznád , hogy mégis ki volt ez?-követelte idegesen hugom.
-Erre én is kíváncsi vagyok.-állt fel a kanapéról Kevin.
-Ő az akire gondoltok  , csak elvesztette minden emlékét és ember lett.Ne kérdezzétek hogyan , mert fogalmam sincs.Nem tud semmilyen természetfelettiről.
-És megint összejöttetek?-kapcsolódott be Josh is a beszélgetésbe.
-Igen.
-És hol van Cassandra?-vette át a szót ismét Kevin.
-Anyuéknál.Mindjárt jövök.-de kislányom megelőzött .Amikor megfordultam , hogy kimenjek ,a nyakamba ugrott.
-Jól vagy ? Ugye jól vagy?Ugye anya is jól van?Kik ezek?Vámpírok ?Nem ismerem őket?Kik ők?Jaj apa , holnap lesz Katy szülinapja , mit vegyek neki?Tudod mit , felhívom a papáját és megkérdezem tőle.Kell a mobilod!-kivette a zsebemből-Köszi!A szobámban leszek!-kiabált vissza az ajtójából.Apa lépett mellém.
-Túl sok cukrot evett.Sajnálom.
-Hát legalább boldog.-nevettem.
-Istenem de aranyos.-mosolygott Anna-Hasonlít rátok , mindkettőtökre.
-Köszönöm , de miért jöttetek?
-Már hiányoztál nekünk és kíváncsiak voltunk Cassandrára.Alex és Rose is akartak jönni , de valakinek otthon kellett maradnia sajnos.-szomorkodott.-Anna.
-Szerettük volna ha hazajöttök hozzánk egy kis időre.
-Nem lehet.Dolgoznom kell.És itt van Natalie is.Ma akartam neki elmondani , hogy mi vagyok, és , hogy ki volt ő.
-Itt leszünk és megismerkedünk Cassandrá-val....ha lenyugodott.-nevetett Josh.
-Köszönöm.


/Natalie szemszöge/


Éppen fürdöttem amikor csengettek.
Gyorsan kiszálltam a kádból egy törölközőt tekertem magam köré kis fájdalmak közepette.
-Egy pillanat!-kiabáltam ki.Kiszaladtam az ajtóhoz.
-Ó szia!-mosolyogtam Alec-ra.Ő végigmért majd elmosolyodott.Éreztem hogy olyan leszek mint egy paradicsom.
-Szia!Bocsánat a késői zavarásért de beszélnem kell veled.
-Ugyan , nem zavarsz.Gyere be!Egy perc és jövök , csak felöltözöm.-beszaladtam a szobámban , magamra kaptam az első pizsit amit találtam , visszamentem a nappaliba és leültem mellé.Egyik kezemet a kezei közzé fogta.
-Miről akarsz beszélni?
Az arca most már komoly  ,már-már szomorú.
-Nem voltam veled őszinte.-Ez már nem jól kezdődik-Túlságosan féltem ....,hogy megijeszt  majd az igazi énem.-nagyot sóhajtott-Attól tartok , hogyha elmondom neked az igazságot rettegni fogsz tőlem.
-Megígérem nem lesznek előítéleteim .Ismerlek már eléggé ahhoz , hogy ne féljek tőled.Bízz bennem.
-Azt se tudom ,hogy kezdjem vagy hogy hol.-kis szünetet tartott majd folytatta-Én nem vagyok ember.Ez a hétköznapokban leginkább abban mutatkozik meg , hogy nem emberi étellel táplálkozom.
-Akkor mivel?-kérdeztem meglepve.Na ne!Az nem lehet....
-Vérrel.De nem ölök embereket.Állati vért veszek kanadai vadászoktól.Aztán ott van még a kemény és hideg fehér bőr , a természetfeletti erő és gyorsaság.Sajnálom , hogy nem mondtam el.
Nem tudtam megszólalni.Öt perc múlva nagyon halkan megszólalt.
-Megértem , hogyha emiatt megváltoztak irántam az érzéseid....mit érzel most?
-Azt mondom....