8.fejezet

Kérek komikat!És köszönöm Lénának , hogy megjavította az oldalt!


Reggel van.Fel kéne kelni és felvenni az egyenruhám de semmi kedvem hozzá.Alec nincs a szobában.Megint.
Na most már tényleg felkelek-határoztam el magam.Felpattantam és zuhanyzás után már mentem is  a gardróbhoz amiben beakasztva megláttam az egyenruhát amit akkor viseltem ha valamilyen hivatalos eseményre voltam hivatalos.
Natalie ruhája:

 Mire magamra rángattam a ruhát, épp fél tíz volt.Volt még egy kis időm ezért elmentem megkeresni Alec-et..Nem kellet messzire mennem épp , hogy csak a szomszédba. Demetri szobájába.Bekopogtam.
-Szabad-hallottam Demetri hangját az ajtó mögül.
-Sziasztok-köszöntem nekik.
-Szi...a-öszönt dadogva Alec.-Gyönyörű vagy.Ezt az "egyenruhát" még nem láttam rajtad.
-Igen mert Heidi azt mondta , hogy nem tehetem azt ,hogy 1 éve ugyan az az "egyenruhám",ezért varratott nekem egy másikat.-néztem végig magamon.
-Hát tény , hogy ez nagyobb hatással van Alec-ra mint az előző-nevette Dem.
-Az biztos-helyeselt Alec.
-Na nekem mennem kell a megbeszélésre-jelentettem ki.
-Veled megyek-mondta szerelmem.
-Rendben.



Amikor beléptünk a trónterembe már mindenki ott volt.
-Akkor úgy gondolom , hogy kezdhetjük.-mondta Alex.
-Egyetértek.-helyeseltünk mindannyian.
-Tehát mi hozott Volterrába?-kérdezte Alex.
-Igazából csak látni akartalak titeket.Olyan rég beszéltünk egymással.
-Hát nekünk nem hiányoztál-mondta szemrebbenés nélkül Kevin.
-Igen azt..-sóhajtott-azt  gondoltam.
-Még mindig együtt laksz velük-tettem fel óvatosan a kérdésemet.
-Igen és megbocsájtottam nekik-jelentette ki magabiztosan-És idehívnám őket.Bemutatni.
-Nem!Azt semmiképp!-ordította Josh.
-Nem menekülhetünk örökre előlük-suttogtam-Én beleegyezek.-mondtam hangosabban.
-Na de..-kezdte volna Alec.
-Semmi de!Jöjjenek.
-Rendben van.
-Akkor szólj nekik , hogy várjuk őket.-adtam ki az utasítást-Félix és Demetri fog kimenni értük a reptérre.
-Köszönöm , hogy adsz nekik egy esélyt-mondta apám.
-Ki mondta , hogy esélyt adok nekik?-néztem lepődötten rá-Ó , hogy te azt hitted ...így már érthető-leesett a tantusz.Hát készüljenek mert életük legrosszabb egy hetüket fogják itt tölteni-gondoltam magamban.Hiszen ők emberek még a kígyóktól is megijednek .Ez az!Ez lessz az első csapás a két kis boszorkánynak.

Már a szobámban voltam és rángattuk le rólam azt az átkozott fűzőt.Persze Jane-nel.Amikor végre lejött felöltöztem és elkezdtem nekik (Jane-nek , Annah-nak , Heidi-nek és Barbar-ának) , hogy mit tervezek.Amolyan gyerekes dolog de nagyot fog szólni.Persze azt mondták , hogy segítenek.Rose-zal is akartam beszélni de ő azt mondaná:"Ne légy olyan mint ők".De azért megkérdeztem és meglepett a válasza.
-Vágjunk bele!Ez a két kis ribizli megkapja amit érdemel!Na meg az anyjuk is!-és egy gonosz mosoly ült ki az arcára.Keir-át inkább hagyom hisz még csak most találtak egymásra Félix-szel.


Kezdett esteledni amikor Alec bejött a szobánkba.
-Na milyen cseleket szövögettek ellenük?-kérdezte.
-Ezt meg honnan tudod?-lepődtem meg.
-Hát nem úgy ismerlek mint aki nem állna bosszút.-mondta mosolyogva és átkarolta a derekamat.
-Na jó..igazad van- forgattam meg a szememet-elég kiszámítható vagyok.
-Számomra mindenképp ezért jó fogadást kötöttem Demmel.-mondta mosolyogva és megcsókolt.
-Miben fogadtatok?-kérdeztem lepődötten.
-Majd meglátod mikor elveszíti a fogadást.
-Na nembánom.-mondtam és elnyomtam egy ásítást.
-Na most szépen mész és lefürdöl és utána lefekszel aludni.Vagy segítsek fürdeni?-kérdezte és egy kaján vigyor terült el a kisfiús arcán.
-Tudod már nagylány vagyok és meg tudok egyedül is fürdeni.-mondtam ki és eltoltam magamtól.

Fürdés után befeküdtem mellé az ágyba és elpilledtem.