7.fejezet

itt a feji!noss van egy bejelenteni valóm:pénteken azaz augusztus 20.-án utazok el.Horvátországba nyaralni.És nem jövök haza csak szeptember 3.-án!Szóval az azt jelenti , hogy ez az utolsó friss ezen a blogomon!tehát legyetek jók!jó iskolakezdést!(BÁR AZ SOHA NEM JÓ:D)!könnyes búcsút veszek tőletek!


puszi

Natalie




/Natalie szemszöge/



Alec ajka elvált az enyémtől és a hang irányába fordult,immár állva.
-Mindent elmondtam neki!-mosolygott gúnyosan szerelmem.Alisha-nak csak állt ledöbbenve.
-Hát jó!Engem nem érdekel!De azokat az együtt töltött éjszakákat sose feledem el!-mosolygott gúnyosan.Majd rám nézett-Azok aztán a felejthetetlen élmények igaz Natalie?-már a düh fortyogott bennem de még tűrtem-Ó neked nemvolt ilyen szenvedélyes élményekben részed , nővérkém?-tetetett meglepettséget-Hát bánhatod!Nem tudod mit hagytál ki!-mosolygott gúnyosan Alec-ra , aki már alig bírta megállni , hogy ne essen neki.
-Ó hát igen!Én tényleg nem állok ki az utcasarokra!Ebben igazad van!-mosolyogtam rá , miközben közeledtem felé.Láttam ahogy őt is elönti a méreg,ahogy azt látja , hogy milyen nyugodt vagyok.Aztán ő közeledett, és pofon akart vágni,de én kitértem előle.Alec rögtön megmozdult ahogy látta , hogy Alisha nekem esik.A nyakánál fogva felemelte.
-Ha még egyszer!Csak még egyszer meglátlak Volterra közelében,esküszöm , hogy megöllek.De nem gyorsan.Nem.Lassú , kínokkal teli halált kapsz.-mondta fogát összeszorítva,majd elengedte.
Amikor már szabad volt , még rám nézett , majd elfutott.

Amikor visszamentünk mindent elmagyaráztunk a többieknek.Majd felmentünk a szobámba, azaz a szobánkba pihenni.Eseményekkel teli nap volt.Ami kifárasztott.De most felhőtlenül boldog voltam.Miután letusoltam,bebújtam Alec-hez az ágyba.Annyira hiányzott az érintése, a csókjai , az , hogy van nekem.Jane is megbékélt vele , akárcsak a többiek.Még apa is bocsánatot kért tőle.Amikor azt kérdezték , hogy hol van Alisha csak annyit mondtunk , hogy elment valahova.Alec visszatért a Volturi-hoz.És az életembe.

-Nagyon hiányoztál!-mondta el már ezredjére.
-Te is nekem!-csókoltam meg.Aztán visszahajtottam a fejemet a mellkasára.Ő a hátamat cirógatta-Milyen volt a házas élet?-kérdeztem kuncogva.
-Ó ne is kérdezd.-mosolyodott el-De nem akarok a múltra emlékezni.
-Rendben.
-Szeretlek.-puszilta meg a fejemet.
-Én is.-adtam egy puszit az arcára.Ezek után rögtön elaludtam.


Reggel , arra ébredtem , hogy nincs mellettem senki.Akkor csak álmodtam volna az egészet?Pedig olyan valóságos volt.Az órára akartam nézni, de volt előtte egy kis boríték.Elettem , és kinyitottam.Azonnal felismertem Alec kézírását.

Jó reggelt szerelmem!
Sajnálom , hogy ismét nem vagyok ott amikor felébredsz.Ígérem kiengesztellek valahogy.
Vadászni mentem.Tényleg nagyon sajnálom.

Szeretlek

Alec


Miután elolvastam a levelet,letusoltam , fogat mostam és felöltöztem.majd a kedvenc könyvem a Rómeó és Júlia kíséretében lementem a kertbe.Leültem az egyik padra és olvastam.
Miután elolvastam ,  csak gyönyörködtem a tájban.Majd elhatározta magam.Felszaladtam a festőkészletemért, az állványért, és hoztam le egy vásznat is. Elkezdtem festeni.

Egészen alkonyatig festettem.Már csak tökéletesíteni kellett a képen, amikor valaki hátulról átölelte a derekamat.
-Gyönyörű.-csókolt bele Alec a nyakamba-De te szebb vagy.-súgta édesen a fülembe.Megfordúltam az ölelésében, és szenvedélyesen megcsókoltam.


ennyi lett volna!nos akkor búcsúzóul csak annyit , hogy:KOMIKAT:):D;)