6.fejezet

itt a feji!!siettem ahogy csak tudtam!!rövidke lett de :KOMIKAT KÉREK!!!!!

/Natalie szemszöge/

Nem néztem merre csak futottam. És sírtam. Aztán egy  kis tavacskához értem és ott megálltam. A követőm szintén megállt , majd emberi tempóban közelített felém.

/Alec szemszöge/

Betelt a pohár!Elegem van Alisha Simth-ből!.Elmondom Natalie-nak az igazat! Nem tud többé befolyásolni!Elmondom neki , hogy mennyire szeretem és , hogy mennyire sajnálom a történteket!

Alig bírtam vele lépést tartani , olyan gyors volt. És sírt. Hallottam , ahogy zokog. Akkor talán még mindig szeret!Akkor talán még van remény!- bíztattam magamat. Majd egy kis tó előtt megállt. Én is lelassítottam. Emberi tempóban közeledtem felé.

- Natalie!- szólítottam meg mire felkapta a fejét és abbahagyta a zokogást. Biztos nem rám számított.

/Natalie szemszöge/

Alec hangjára abbahagytam a zokogást. Mit keres ő itt. A palotában kéne lennie és a barátnőcskéjével hemperegnie. Vagy…talán…….mégis…..sze. NEM!A szembe mondta , hogy nem szeret. Megint lépett egyet majd megállt.

- Natalie !Szeretném elmondani az igazat. - suttogta. Milyen igazat?Két éve már elmondta az igazat. Nem kell megint. Megértettem és elfogadtam. Maga felé akart fordítani de kirántottam a karomat az övéből. Nem tudnék a szemébe nézni.

- Natalie amit akkor mondtam az….az mind csak hazugság volt!- suttogta a fülembe de én megint léptem egyet előre.

- Hát elég meggyőző voltál!- szipogtam mérgesen.

- Megmagyarázom csak adj rá lehetőséget!Kérlek!

- Rendben!- fordultam felé- Magyarázd meg!- feleltem gúnyosan.

- Amikor a Románok elraboltak Alisha segített rajtad , igaz?-kérdezte mire én bólintottam-Hát ő egy alkut kötött velem. Azt  mondta , hogy odaadja neked az amulettet, ha , elveszem feleségül és vámpírrá változtatom.Ha nem hiszel nekem akkor higgy a saját szemednek. Használd rajtam Barbarah képességét -ajálnkozott. Furcsa de valahogy hittem neki.Alisha-ból kinézem ezt.De azért a biztonság kedvéért.

/Alec szemszöge/

Lépett egyet felém és megfogta a kezemet.Fantasztikus érezés volt újra érezni selymes bőrét.Majd tekintete elhomájosult.

/Natalie szemszöge/

Láttam az alku megkötését.Igazat mond.Én  pedig annyi éven keresztül gyűlöltem őt.Holott nélküle lehet , hogy már nem is ’’élnék’’.Én pedig …miket képzeltem róla.A lelkiismeret-furdalás mardosta a lelkem.A könnyeim ismét kibuggyantak és térdre rogytam előtte. A tenyereimbe temettem az arcomat.Ő leguggolt mellém , és átölelt.

-Kérlek bocsáss meg.-suttogtam neki.

-Én bocsássak meg?Inkább te bocsáss meg nekem!-nevetett,majd lefejtette kezeimet az arcomról.Mosolygott.Tehát megbocsájtott nekem.Ez a gondolat nekem is mosolyt csalt az arcomra.Nem tudtam eldönteni , hogy sírjak e azért amiért szemét voltam vele,vagy nevessek e vele azon , hogy milyen buta is vagyok.Az utóbbit választottam. Nevetni kezdtem.Majd mikor abbahagytuk a nevetést.Az arca közelített az enyémhez.Ha dobogna a szívem,már biztos majd’kiugrott volna a helyéről.Majd megéreztem puha meleg ajkát az enyémen.

/Alec szemszöge/

Annyira hiányzott az , hogy megcsókolhassam.De valaki megjelent mögöttünk..

-Alec!Te meg mi a francot csinálsz?-kérdezte dühösen …….

Háát ennyi most:):D KOMIKAT KÉREK!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!