23.fejezet

itt a feji!remélem tetszeni fog!köszönöm a sok komit amit kaptam!kérek ehhez is annyit!Ezt a fejit kittikémnek küldöm a segítségért!




Miután "megebédeltünk" mindenki ment a saját órájára.Nekem matekom volt.Besétáltam a terembe és leültem Bella mellé.Nem tudom , hogy volt itt hamarabb nálam de ez most nem is érdekel.
Az órát művészi tehetségem fejlesztésével töltöttem.Vagyis egész órán a füzetembe firkáltam.A végére a rajzomból tisztán kivehető volt annak a  lánynak az  arca akit álmomban láttam.
Kicsengőkor gyorsan összepakoltam és mentem az öltözőbe.Tesi óra.
Az órát megint játékkal töltöttük.A lányok röplabdáztak a fiúk kosaraztak.Az én csapatomba volt Rosalie és Jane és ellenünk volt Barbara,Alice és Bella.Végül az én csapatom nyert,hisz Jane a röplabdába nem ismer lehetetlent.
Óra után az öltözőben az álmomról kezdtem el gondolkodni és már csak a kocsim mellett eszméltem fel ahogy Alice az orrom előtt hadonászik a kezeivel.
-Hahó..Föld hívja Natalie-t..Natalie jelentkezz!
-Mi...mivan?-kaptam fel a  fejemet.
-Na végre.Jól vagy?Már vagy egy órája itt szólongatlak!
-Bocsi!Elgondolkodtam.
-Ja ,azt látom.Azt kérdeztem , hogy akkor ugye jössz vásárolni?-nézett rám azokkal az ostoba kölyök kutya tekintetével.
-Persze..hisz megígértem.-mondtam majd Alec felé fordultam és megcsókoltam.
-Jaj , gyere már!-rángatta a karomat Alice.
-Menj csak.-mondta szerelmem.Én eleget tettem kérésének és beszálltam Alice mellé az anyósülésre.Az Edward-tól elkért Volvóval mentünk mindannyian.Hisz ez csak vásárlás.Mi lehet a legrosszabb ami történik.Belefulladok a ruhatengerbe-ezen a gondolatomon elmosolyodtam.Hát az aggodalmam igaznak bizonyult.Alice minden egyes boltban egy tucat ruhát nyomott a kezembe majd beküldött a próbafülkébe.Amikor végeztünk(nem hazudok) alig fértünk be a kocsiba a sok szatyor miatt.


Igazi megváltásnak éreztem amikor végre hazaértem.Odaköszöntem a nappaliban ülőknek és már rohantam is fel letusolni.Majd az öltözködés és fogmosás után bebújtam Alec mellé az ágyba.Nem tudom mikor jött fel ,de nem is nagyon érdekel.
-Milyen volt a vásárlás?-kérdezte mosolyogva.
-Ne is kérdezd.-csóváltam meg a fejem mire ő felnevetett-Kérdezhetek valamit?Nem muszáj rá válaszolnod ha nem akarsz.
-Te bármit kérdezhetsz.
-Milyen volt az emberi életed?
-Hát ... a családommal sokat utaztunk.Igazából nem volt igazi otthonunk.Aztán egyszer amikor Firenzében voltunk rokonaink meglátogatásakor a szüleim elkapták az akkoriban elterjedt pestist.Mi szerencsére nem kaptuk el.A várostól egy nem túl messze lévő kis faluban telepedtünk le a hugaimmal.Én beálltam a katonaságba , hogy legyen elég pénzem eltartanom őket mivel teljes vagyonunk rokonaink kezébe jutott akik nem voltak hajlandók befogadni a családjukba.A mostani erőnket már akkor is tudtuk használni , csak nem olyan intenzíven.Amikor a hugaim bajban voltak akkor mindig használták az erejüket, én pedig az ellenséges katonák ellen használtam az enyémet.A faluban féltek tőlünk ezért máglya általi halálra ítéltek mindhármunkat.
Szerencsére Aro azóta "vigyázott" ránk mióta tudtuk milyen különlegesek is vagyunk.Minket átváltoztatott  a faluban élőket pedig lemészárolta.Azóta vagyunk Volturi tagok.-mesélte szerelmem.
-Ez ..egyszerűen..borzasztó!És még mi , vámpírok vagyunk a kegyetlenek.-elöntött a fájdalom és a düh.
-De ez már mind elmúlt-sóhajtott.
-Sajnálom , hogy ilyen szörnyűségeket kellett átélned.-simogattam meg arcát.
-Én nem.Mert akkor nem lehetnék most vámpír és akkor sose találkoztam volna veled-mosolyodott el-De most már aludj.
-Miért..miért pont engem büntet a sors azzal az átokkal melyet alvásnak neveznek.Annyi más vámpír van még.Miért pont én.-dramatizáltam mire Alec megint csak nevetett.

Nem kellett sok idő , hogy elaludjak.Most nem gyötörtek rossz álmok.

Reggel arra a szomorú tényre ébredtem , hogy Alec nincs mellettem.Felálltam és a fürdőszobámba sétáltam.Lehajoltam a csaphoz majd a tenyeremet teleengedtem vízzel és megmostam vele az arcomat.Amikor felemelkedtem és elvettem a szemem elől a törölközőt megláttam a tükörben azt a lányt aki az álmomban kísért.Haja szőke és vizes,szája össze varrva,szemei nagyon világos kékek.Szinte már fehérek.Körülbelül 16 éves lehetett amikor meghalt.Megfordultam ,de már nem volt ott.Se a tükörben,se a tükrön kívül.

lécci ne öljetek meg!élni akarok még!(komikat kérek)