22.fejezet

komikat kérek!!és nem csak 4-et  mint mindig!a helyesírási hibákért előre is bocsi!


Futottam , ahogy csak bírtam.De nem elég gyorsan.Igaz a többiek így is lemaradtak mögöttem de akkor is.

Már láttam a házunkat.Csak reméltem,hogy még nem temették el Keirát.Berohantam a nappaliba és megláttam Cullenket.Félix-et nemtaláltam.Hirtelen ötlettől vezérelve felrohantam az emeletre.Az első vebdégszobában meg is találtam , amint még mindig könnyek nélkül sír a testen.
-Félix-fogtam meg vállait-Segíteni jöttem.Engedd el.Kérlek.-mondtam miközben az arcát figyeltem.Teljesen össze volt törve.Ha ember lett volna biztos már rég megszakadt volna a szíve.Felemelte hatalmas kezeit a testről és arrébb húzódott.Keira fejére valamint hasára tettem a kezemet és erősen koncentrálni kezdtem.Csak remélni mertem , hogy sikerülni fog.
Nemtudom mióta állhattam ott .Egyszer csaak a test mozogni kezdett.Sikerült?Sikerült!Kinyitotta vérvörös szemeit és egyenesen Félixet nézte.Elálltam mellőle és Carlisle-hoz fordultam.
-Ugye van tartalék vérkészletetek?-szegeztem neki kérdésem.
-Persze.Azonnal hozatok is.Edward,Emmett!Kérlek hozzatok néhány tasak nullás vért a készletemből-adta ki a "parancsot".
15 perc mulva megjöttek a fiúk a vérrel amit azonnal odaadtam Keirának.Mindegyik tasakot kiita az utolsó cseppig amin Félix és én csak mosolyogtunk.Majd feltettem a számomra most legfontosabb kérdést:
- Itt maradtok ti is?-a reménykedés halható volt a hangomon.
-Ha van elég szoba-nevette el magát Félix.
-Mi  most mennénk ha már nincs ránk szükség-mondta mosolyogva Carlisle.
-Mi is.Hosszú volt ez a nap és még haza is kell érnünk.-mondta Elezar.
-Persze menjetek csak.És köszönünk mindent-mosolyogtam és a Denali klán már ott se volt.
-Ugyan nincs mit kiscsaj-kapott fel Emmett és megpörgetett a levegőbe-Aztán jók lenni fiatalok!Nem ám 18 karikás dolgokat csinálni!Mert Emmett bácsi megbüntet titekett!-nevette.Majd Rose tarkóncsapta,de olyan erővel , hogy Em hanyatesett.Ezen mindenki nevetett.
-Jó éjszakát!Holnap a suliban látunk majd titeket?-nézett még vissza Alice az ajtóból.
-Igen.-mosolyogtam.Majd a kis energia bomba eltünt a szemünk elől.Én elindultam a hállónk felé Alec-kal.
-El sem tudom mondani , hogy mennyire hiányoztál.-búgta fülembe immár a szobánkba.Lágy csókot lehelt ajkaimra és keze a felsőm alatt kezdett el vándorolni.
-Még ne-nyögte miközben eltolt magától-Még  nem vagy rá felkészülve.
-Dehogy nem.Téged akarlak.-hüztam vissza majd ismét megcsókoltam és letéptem róla a pólóját,de megint csak eltolt.
-Nem még nem-hebegte.Durcás arcot vágva mentem be a fürdőbe mire Alec elkezdett nevetni.Az ajtóból vissza fordultam és kinyújtottam rá a nyelvemet , de erre csak mégjobban kezdett nevetni.Tusolás,öltözködés és fogmosás után befeküdtem mellé az ágyba és fejemet a mellkasára hajtottam.Ő átkarolta derekam és karjaiban léphettem át az álom és a valóság közötti határt.Az álmom most kicsit változott.Azután,miután megláttam anya holttestét feltekintettem és láttam egy lányt akinek össze volt varrva a szája,és szerintem se nem vámpír se nem ember nem volt.Gondolom egy szellem lehetett.Csak annyit mondott , hogy segítsek és utána fájdalmas fülsüketítő sikolyt hallatott.Az álomnak vége volt.Riadtan pattantam ki szerelmem öleléséből.
-Mi történt?-kérdezte aggodalmasan.
-Csak rosszat álmodtam.-hebegtem majd az órára néztem ami 6.02 percet mutatott.Hát már se időm se kedvem nincs vissza aludni úgyhogy akár készülődhetek is a suliba.Felvettem egy tengerkék csőtoppot és egy csőfarmert egy fekete kerekített orrú magas sarkúval.Már Alec is elkezdett készülődni amikor lementem a nappaliba.Mindenki lent volt.Kevin , Félix és David valami rallit néztek.Keira , Jane és Barbara a divatlapokat bújták.Pillanat.Jane és a divatlapok.Akkor most minden a fejeteteére állt.Igen tudom , hogy Jane megváltozott.De ennyire?Most inkább a húgára hasonlított mint saját magára.Annah.Már csak ő hiányozna a csapatunkból.Na meg Rose.Nagyon hiányoznak,de mit tehetek.Alex a feleségét úgyse engedi el.Még talán Josh de félek , hogy akkor meg vérszemet kapnak a Románok és megtámadják őket.
-Sziasztok.-köszöntem nekik egy kicsit kómásan.
-Szia.-köszöntek visszamajd ásítottam egyet.
-Rosszul aludtál?-kérdezte Jane.
-Ó ne is mond.-ráztam meg a fejemet.
-És mitől aludtál rosszul?-huzogatta a szemöldökét Félix.Na visszatért a régi Félix.
-Rémálmoktól.Vagyis csakegytől.De inkább ne beszéljünk róla.Keira , hogy érzed magad?
-Ahogy azelőtt mielőtt meghaltam.-nevetett.
-Ez nem vicces.És ha halott maradsz?És én nem tudok segíteni rajtad akkor mivan?-hadartam el egy szuszra.
-Halott maradok.-vont vállat.A többiekhez fordultam.
-Indulhatunk?-kérdeztem.Elsőként Barbara pattant fel elsőként.
-Hogyne mehetnénk-mosolygott-Apropó menni.Ma ki jön velem Alice-szel Rosalie-val és Bellával és Nessie-vel vásárolni?
-Én ott   leszek-kacsintott Keira.
-Rá is számíthatsz-mosolygott Jane.
-Nem bánom.Én is megyek.-adtam be a derekam mert miztos vagyok benne ,hogy ha nemet mondok addig szekálnak míg velük nem megyek.
-Hova mentek?-jött oda hozzám Alec és lágyan megcsókolt.
-Vásárolni-forgattam a szememet mosolyogva.
-Több lelkesedéssel Natalie!-szólt rám Barb.
-Mi van?Be állsz a suli szurkoló csapatába?-kérdezte nevetve Jane.
-Én ?Soha!-tartózkodott a felvetéstől barátnőm,mire mind nevetni kezdtünk.
-Na most már tényleg menjünk.-csaptam össze tenyereimet.Beültem a kocsimba Alec-kal együtt .Megint ő vezetett.


A suliba érve Alice a nyakamba vetette magát.
-Juj úgy örülök , hogy te is jösz velünk vásárolni.Na de most mennem kell órára.Sziasztok!-mondta majd köddé  vált.
-Alig várom-forgatam szemeimet Alec felé fordulva.
-Veled menjek?-kérdezte miközben átkarolta a derekam és elindúltunk órára.
-Nemkell.Gondolom a fiúk terveztek más elfoglaltságot.-sétálltunk be a terembe majd leültünk a leghátsó padba.Történelem óra.Becsengettek és nemsokkal később besétált a tanár egy nagy halom lappal a kezében.
-Jóreggelt.Jó hírem van gyerekek.Röpdolgozatot írunk az első világháborúból.Tegyetek el mindent  úgy hogy csak egy toll maradjon a padon.-szólalt meg reszelős hangján.Hát ettől nem kell félnem.Jól ki lettem tanítva és ha esetleg,de csak esetleg nem tudnék valamit Alec-től segítséget kérhetek.Hisz ő megélte.

10 perc latt kész lettem a dolgozattal.Alec-nak csak 5 perc kellet hozzá.Mindent tudtam.Egy két dolgon elbambultam és így veszítettem 5 percet.Unottan ültünk ott még 35 percig.Kicsengettek.A következő órám olasz.Alec ezen a tantárgyon inkább spanyolra ment.Itt együtt voltam Barbarával Alice-szel és Jane-nel.Jane leült mellém.A melletünk lévő patba leült a lányok állma(a Cullen fiúk után , na meg Kev ,David , és Alec utáni kedvencük aki elérhetőbb volt számukra)a Forks-i focicsapat kapitánya Michael Davies.Elkezdett olyan feltünően bámulni amennyire csak tudott csak azért , hogy nézzek rá.Hát mondjuk úgy:nem jött össze a terve.Becsengettek.Megint.A tanár besétált a terembe és elkezdett olaszul beszélni.Szerintem rajtunk kívül senki nem értett egy  kukot se.

Az óra unalmasan telt.Amikor végre kicsengettek elindultunk az ebédlő felé.Mind leültünk Cullenékhez miután vettünk magunknak kaját.Ezután mindenki beszélgetni kezdett én pedig az esti álmomról gondolkodtam.Mit akarhat az a kislány?És miért van összevarva a szája.Gondolatmenetemből egy nemkívánt személy zökkentett ki.Alec még nincs itt.Szerencsére.
-Szia.-jött oda hozzám Michael-A nevem Michael Davies de ezt gondolom már tudod.Téged , hogy  hívnak szépségem?-hát igen .Kicsit  se egós a srác.
-Natalie Cullen.
-Nem lenne kedved eljönnni velem valahová suli után?
-Már van programom.
-Akkor majd legközelebb.
-Figyelj nekem van barátom.Úgyhogy inkább hagyj békén renben?-mondtam kicsit szemrehányóan.
-De az nem azt jelenti , hogy nem ejtheted nem igaz szépségem?-mondta mire én elmosolyodtam és kezet nyújtottam neki.Ő felsegített én pedig "jutalmúl" padlóra   küldtem.
-Mi a..?
-Ja nem mondtam?Karatéra járok 4 éves korom óta.-mondtam felé hajolva-Na h úzd el innen a csíkot még szépen mondom.Mire ő felállt és visszament  az asztalához.Visszaültem és megláttam Emmettet ,ahogy a hasát fogja a röhögéstől ,ahogy a többiek is.
Majd megláttam Alec-ot aki szintén nevetett.
-Egy percig se kételkedtem benned?-nevette majd adott egy puszit a számra és visszaültünk a helyünkre.

remélem kapok komikat!