20.fejezet

itt a friss és bocsi a késésért!Ezt a fejit a két legjobb barátnőmnek küldöm a hétfői hülyülésünk alkalmából!tehát kittikének és dzsudy-nak!(na meg minden olvasómnak XD)Jó olvasást!(tudom rövid lett és nem a legjobb)



Ahogy megfordultam egy félmeztelen , sötét bőrű fiúval találtam magam szemben aki rám szegezte tekintét.k
-Helló...mit keresel az erdőben éjnek-évadján?-kérdezte a fiú.
-Sétálgatok.-válaszoltam-És te?
-Én is.Hogy hívnak?
-Natalie.Téged?
-Seth.
-Örülök , hogy megismertelek,de én már éppen hazafelé indultam.-búcsúzkodtam és sarkon fordultam volna ha Seth nem fogta volna meg a karom.Bukta.Most már biztos , hogy tudja mi vagyok.
-Te..te...vámpír vagy?-kérdezte akadozva és lepődötten.
-Te pedig alakváltó.-jelentettem ki mosolyogva.
-De akkor miért kék a szemed?
-Ez az egyik képességem.
-Te új vagy Cullen-éknél?
-Igen.De most már tényleg mennem kell mert azt fogják hinni , hogy megszöktem.-jelentettem majd választ se várva haza futottam.Mikor beléptem a házba, rengeteg aggódó pillantás fogadott.
-Hol a fészkes fenébe voltál?-ordította le a fejem Alice-Halálra agódtuk magunkat!!
-Hol voltál?Vagy ami még fontosabb miért hazudtál nekem?-kérdezte szomorúan kedvesem.
-Bocsássatok meg !Csak ki akartam szellőztetni a fejem és vadásztam egy kicsit!-mondtam fejlehajtva.
-De akkor miért nem szóltál?-kérdezte aggódva Carlisle.
-Nem tudom.-morogtam az orrom alatt.-Csak egyedeül akartam lenni.
-Attól még szólhattál volna.-morgolódott Edward.
-Már mondtam , hogy sajnálom!Egyébként ez az én életem és nem vagyok már gyerek!Azt csinálok amit akarok!És most haza akarok menni!És aki az utamban áll azzal végzek!-nagyon ideges voltam.Már léptem volna ki az ajtón amikor beleütköztem valakibe.Felnéztem és Félix-szel találtam szembe magam.
-Szia csajszi!Hová-hová?-kérdezte mosolyogva.Észrevettem mögötte Keira aggódó pillantásait.
-Bár merre csak el innen!-zokogtam és kiviharzottam Félixet félrelökve.Csak futottam megállás nélkül.Éreztem , hogy követ valaki.Keira-gondoltam magamban.

Már több mint két órája futottam.És sírtam.Anya miért nem vagy itt most velem?-tettem fel magamban eme költői kérdést majd folytattam a gondolat menetemet-Annyira hiányzol mindannyiunknak!Csak te tudnád vissza állítani a dolgokat a rendes kerékvágásba.
A gondolataimból egy fájdalmas sikítás zökkentett ki.Keira sikolya.Azonnal vissza fordultam.De elkéstem.3 farkassal és Keira élettelen testével találtam szembe magam.Egy vörös egy rozsdabarna valmint egy fekete hatalmas farkassal.A rozsdabarrna farkas fájdalmas képet vágott valamint nyüszített is amikor rám nézett.Én odarohantam a holttesthez és megpróbáltam bevetni a gyógyítóerőmet , de hatástalan volt.Amikor feltekintettem a testről egy megtört vámpírt láttam a farkasok támadni akartak de a rozsdabarna színű vissza tartotta őket.Seth volt az.Mostmár biztos vagyok benne.A farkasok futásnak eredtek és gyorsan el is tüntek a fák között.Félix közelebb jött és könnyek nélküli sírásba kezdett.Ez is miattam történt.Felkeltem és ismét futni kezdtem.Nem tudtam hova,vagy , hogy merre csak futottam.Csak az ösztöneimre halgattam.


Hat napja futok megállás nélkül.Kicsit fáradt vagyok de ez nem tart vissza.Még egyszer nem fog katasztrófa történni senkivel miattam.Nem engedem.Halk neszt hallottam magam mögül.Megálltam.Egyszerre egy fekete és egy szőke hajú vámpírlány termedt előttem.
-Ki vagy te?-kérdezte a szőkeség.Elegem van ebből a kérdésből!Bárkivel találkozok mindig ezt kérdezik.
-Natalie.
-Vezeték neved nincs?
-De csak ha megmondanám félnétek tőlem.Hozzáteszem ok nélkül.
-Mond meg nyugondtan.Nem akarunk bántani.-szólalt meg kedvesen a fekete hajú vámpír.
-Volturi.-amikor kimondtam mind a ketten hátrahőköltek.-Én meg mondtam.-hajtottam le a fejemet.
-Te Emily lánya vagy?-kérdezte még mindig kedvesen a fekete hajú lány.
-Igen.De ti kik vagytok?

ennyi most!