9.fejezet

na itt az újabb fejezet!remélem tetszeni fog!KOMIHATÁR!!!

/Natalie szemszöge/






-Igen!Igen , igen , igen!-ugrottam nyakába.Felhúzta az ujjamra a gyűrűt, majd szenvedélyesen megcsókolt.
-Köszönöm , hogy vagy nekem!-suttogta mikor ajkaink elváltak.
-Ugyan !Semmiség!-kuncogtam.Ő is elmosolyodott, majd ismét megcsókolt.

Na igen.A nagy bejelentés.Másnap reggel mindenkit összehívtunk a nagyterembe "Nagy bejelentésünk van" címszó alatt.Nem mertem magassarkút felvenni , mert van egy olyan érzésem , hogy amint kimondjuk az "összeházasodunk" szót , Jane , Heidi,Rose,Barbarah , és Keira , egyszerre vetik rám magukat.

amikor már mindenki a teremben , volt elkezdtük a mondanivalónkat.
-Köszönjük , hogy mindannyian eljöttetek.Nagy bejelentést szeretnénk tenni.-mosolygott szerelmem-Tegnap este , megkértem Natalie , kezét , és nagy szerencsémre igent is mondott.-nevette el a végét.A gyanúm beigazolódott.Egyszerre támadtak , mint valami tökéletes gépezet.Visítoztak , nevetgéltek , és én hánykódtam a kupac alján.De amikor végre észhez tértek felsegítettek , és gratuláltak nekem , és Alec-nak.Felix szokása szerint, felkapott , és legalább hatszor megpörgetett a levegőben.A bátyáim mind nagyon örültek , és ragaszkodtak hozzá , hogy máris tűzzük ki az esküvő időpontját.Máris kezdtük a meghívókat írni.Az esküvő három hónap múlva lesz.A családtagok , mint például , apáék és Cullenék , már hamarabb itt lesznek.Alec ragaszkodott ahhoz , hogy hívjuk meg az alakváltókat is.Felix nem nagyon örült neki  ahogy láttam , de nem szólt semmit.

Amikor kézbesítettük a meghívókat , olyan fáradt voltam , hogy majdnem állva elaludtam.
Bementünk Alec-kal a szobánkba , belebújtam a pizsimbe , és bebújtam az ágyba.Majd három másodpercen belül Alec is mellém feküdt,odabújtam , hozzá , és azonnal elaludtam.



Telefoncsörgésre ébredtem , de Alec olyan gyorsan vette fel , hogy időm se volt kinyitni a szememet.
-Halló?!-suttogta szerelmem.
-Szia Alec,Alice vagyok !Itt vagyok Rómában!Heidi-éknek segítek az esküvőszervezésben!Értem tudnál küldeni valakit.Nem akarok kocsit lopni,ha nem muszáj.És ha lehet Natalie-nak se szólj , hogy itt vagyok.Meglepetés!-hallottam a vonal másik oldalán.
-Oké!Azonnal küldök érted valakit!
-Köszi!És bocsi a korai zavarásért!-nevetett barátnőm.
-Szia neked is!-mosolygott Alec.Vagyis szerintem mosolygott.Tárcsázni kezdett.Három csöngés után felvették.
-Halló?!
-Szia Heidi,itt Alec!Bocsi , hogy zavarlak , de Alice hívott!Ki kéne menni érte a Római reptérre!
-Három másodperc és indulok!Köszi , hogy nekem szóltál !Szia!-majd letette.
-Jó reggelt szerelmem!-puszilt bele a hajamba , ahogy szokott.
-Téged sose tudlak becsapni igaz?-kérdeztem , majd felemeltem a fejemet hűvös mellkasáról , és megcsókoltam.
-Ahhoz már túl jól ismerlek.-mosolygott-Majd tégy úgy mintha meglepődnél.
-Oké.-kuncogtam a nyakába.


Már felöltözve sétáltunk a kertben, kézen fogva.
-Mi jár a fejedben?-kérdezte Alec.
-Az , hogy....Alisha biztos meg akarja majd akadályozni az esküvőt.-hajtottam le a fejemet.Megállított , majd maga felé fordított.
-Na jó....ezt most azonnal tisztázzuk.Alisha soha , érted soha nem fog még egyszer elválasztani minket egymástól.Esküszöm ha még egyszer a szemem elé kerül , én magam fogom kivégezni.Te pedig ne bánkódj miatta.Egyikünknek sem árthat.-nyugtatott meg.
-Rendben van.-mosolyodtam el bizonytalanul.Adott egy puszit a számra.
-Helló !-termett mellettünk hirtelen Alice.Mindketten összerezzentünk.És akkor jön z Oscar-os alakításom.
-Alice!Te mit keresel itt?-öleltem meg.
-Hát ahol esküvő van én általában ott vagyok.Jöttem Heidi-nek segíteni.-vigyorgott.
-A többiek is jöttek?-kérdeztem mosolyogva.
-Nem csak én..de nekem most mennem kell.Máris elkezdjük a munkálatokat.-tapsikolt , majd sarkon fordult.
-Na jól alakítottam?-kérdeztem suttogva.
-Igen.Fantasztikusan.-mondta s nyomott egy puszit a számra.
-Elmegyek vadászni.Hamarosan , jövök.-indultam volna el de elkapta a könyökömet.
-Egyedül nem engedlek sehova.A múltkor is ez volt.Veled megyek.-jelentette ki.Mivel úgyse tudnám lebeszélni róla csak ennyit mondtam:
-Oké.



Vadászatunk sikeresnek bizonyult.Nyolc szarvast kaptam el.Alec tizenkettő.És akkor kinek kellett volna vadászni jönni?


tudom nem lett olyan izgi de kérek KOMIKAT!!ja és kérem ezentúl tartsátok  be a KOMIHATÁRT!

8.fejezet

ÉS IGEN!!!!ITT A FEJI!!!Ezer köszönet és millió puszi a segítségért Lyla-nak!!!!!FIGYELEM:(csak tájékoztatás céljából)+18!!!(bár nem hiszem , hogy ez bárkit is visszatartana:D)na de nem tartalak fel titeket!Jaj igen!Visszatért a kommihatár! A határ 12 komment!és ez nem ellenetek irányul, de tudjátok megkezdődött a suli és nagyon sokat kell tanulnom!:(BOCSI!!!




Natalie szemszöge





Már égtem a vágytól.És ezt Alec is tudta.Ő is pont úgy érzett mint én. 
-Biztos , hogy ezt akarod?-kérdezte kérdezte szerelmem mikor elváltak ajkaink.
-Téged akarlak!Bármi áron!-csókoltam meg újból.
-De ne itt!-mosolyodott el Alec.Igaza volt.Kézen fogott és elkezdett a szobánk felé futni.


Amikor beértünk, Alec becsapta az ajtót,majd hozzászorított.






Alec szemszöge








Nem tudom mi történt velem.Amint beértünk a szobába, szó szerint letámadtam Natalie-t.Hatalmas vágy égett bennem.Nem tudtam betelni vele.Az ágyhoz vittem , és lefektettem a hátára.
-Mennyire szereted ezt a felsőt?-kérdeztem , miközben csókokkal kényeztettem a nyakát.
-Igazából?Ki nem állhatom!-nevetett fel.Ez volt a végszava...a felsőjének.Egy rántással letéptem róla.
-És te mennyire szereted ezt az inget?-kérdezte mosolyogva.
-Egyáltalán nem szeretem.-mosolyodtam el.Már az ingem is a földön hevert...legalábbis ami megmaradt belőle.






Natalie szemszöge






Alec a nyakamat csókolgatta, majd lejjebb haladt.Megemelte egy kicsit a hátamat, hogy ki tudja kapcsolni a melltartómat.Majd azt is a földre dobta.Rajtam már csak egy bugyi volt rajta pedig csak egy bokszer.A nyelvét végighúzta a melleim között .Erre én felnyögtem.Majd ajkait a mellemre tapasztotta.Halk sóhaj hagyta el a számat.Egyik keze, már a combomat simogatta míg a másik, a derekamat ölelte.Csókjaival most a hasamat kényeztette.Én visszahúztam magamhoz és megcsókoltam.Már együnkön se volt egyetlen  ruhadarab
se.Most én hintettem csókokkal az ó nyakát, majd játékosan megharaptam.A válasza egy torkából feltörő morgás volt.
-Ígérd meg, hogyha fájdalmat okozok szólsz!-kapkodott levegő után.
-Ígérem-leheltem nyakába.
Majd megéreztem magamban férfiasságát.Először egy picit fájt de egy tizedmásodperc múlva elmúlt az apró fájdalom, és gyönyör vette át a helyét.Lassan kezdett el mozogni bennem , majd egyre gyorsabb tempót diktált.
 Együtt léptük át a gyönyör mesés kapuját.


Levegő után kapkodva  feküdtünk egymás mellet.Szerelmem betakart mindkettőnket.Hozzábújtam majd a mellkasára hajtottam a fejemet.Nem kelletek szavak ahhoz, hogy megértsük egymást.Még egyszer megcsókoltam szerelmemet,aki viszonozta a csókot.
-Jó éjszakát szerelmem.-puszilta meg a fejemet.
 -Csak akkor lesz jó ha reggel mellettem ébredsz.-leheltem csókot mellkasára.
 -Ebben biztos lehetsz kedvesem.-mondta, és éreztem , hogy mosolyog.Boldogan hajtottam álomra  fejemet.








Reggel a nap fénye ébresztett.  Boldoggá tett a tudat  , hogy Alec itt van velem.Pont ahogy ígérte.
-Jó reggelt szerelmem!-puszilta meg a fejem búbját Alec.Felemeltem a fejem és megcsókoltam.
-Neked is!-mosolyogtam rá, majd az arcomat visszatettem a mellkasára-Te nem unatkozol amikor én alszom?-húztam össze a szemöldökömet.
-Nem.Jó nézni ,ahogy alszol.Olyan...békés.-mosolyodott el-A francba.
-Mi az?Mi történt?Valami baj van?-emelkedtem fel mellkasáról.
-Nem is hoztam neked ajándékot a szülinapodra.-szégyellte el magát.Én elkezdtem nevetni.
-Nekem te vagy a legnagyobb ajándékom.-néztem a szemébe,majd megcsókoltam-Na de fel kell kelnünk.Ne várjuk meg a hugodat.-szomorodtam el.Olyan jó volt csak pihenni,és semmit sem csinálni.
-Nos nem-igen tudna bejönni, ugyan is az éjjel bezártam az ajtót.-nevetett Alec-És ő tudja , hogy bezárt ajtót nem szép betörni.Igen jól nevelt kislány.-nevette tovább.Vele együtt nevettem.Ha Jane meghallotta volna , hogy Alec azt mondta rá , hogy kislány , akkor úgy leordítaná szerelmem fejét , hogy az nem maradna a helyén.


Délig csak feküdtünk , és Alec arról mesélt , hogy milyen voltam kicsinek.Aztán elhatároztam , hogy felkelek , és felöltözök.Alec is velem tartott.
A folyosón megláttam Demetri-t és Felix-et amint beszélgetnek.
-Császtok fiatalok!-köszönt Felix a maga..sajátos módján.
-Sziasztok.-köszönt Dem is.
-Min beszélgettek ilyen nagy lelkesedéssel?-tudakoltam.
-Film fesztivált akarunk tartani ma este.Ott a helyetek nektek is.-mosolygott Felix.
-Milyen filmek lesznek?-kérdezte Alec.
Áh csak light-os vígjátékok:A túlvilág szülötte,a Fűrész , és a Kör összes része,meg néhány "vámpíros" film.Semmi komoly.-nos a semmi komoly az kicsi koromban nagyon komoly volt.5 éves lehettem , amikor láttam a Texasi láncfűrészest.Három napig nem tudtam aludni, agy ha aludtam rosszat álmodtam.De most már én is csak röhögök ezeken a filmeken.
-Oké!Ott leszünk.Várjunk csak.Hol is?-kérdeztem.
-A mi szobánkban.-húzta ki magát Felix.
-Hány órától?-kérdezte szerelmem.
-Akkor amikor Natalie és én visszaértünk a vásárlásból.-termedt mellettem Jane.-Na meg persze a lányok is jönnek.És ez utal , ti sem bújhattok ki alóla.-nézett a fiúkra-Na meg persze Kevin és Josh sem.És elrángatom valahogy Alex-et is.-mondta büszkén a kis terrorista.



Fél óra múlva már a plázában voltunk.Esküszöm , és ez mostmár hivatalos:Alice kutya füle Jane-hez képest.
A hatodik bolt után , Demetri , és Alec elkéredzkedtek a "kis" csapatunktól , mert Dem új autót akar venni.Jane belement , és elengedte őket.Alex-et is elcipeltük magunkkal.A fiúk be se jöttek velünk az üzletbe , hanem az előtte lévő padokon ültek, és sajnálkoztam.A szatyrok száma egyre nőtt az én türelmem pedig egyre fogyott.




Alec szemszöge


Dem-mel már régóta nézelődünk a plázához közeli ékszerboltokban.De még mindig semmi.Egyik sem az igazi.Aztán megpillantottam, a tökéletes gyűrűt.Egyáltalán nem hasonlított a múltkorihoz.De ez még is jobban illett a szerelmemhez.Megettük , és már indultunk is vissza a plázába.


Natalie szemszöge


Hol lehet már Dem és Alec?Már fél órája itt kéne lenniük.Aztán megláttam őket .
-Na találtál valami jó kocsit , édes?-adott egy puszit Heidi Demnek.
-Á..még nem találtam meg az igazit.-mosolygott Demetri.Alec a derekamat átkarolva magához húzott , és szenvedélyesen megcsókolt.
-Khm-köszörülte meg a torkát Felix-könyörgök mennyünk innen mert ha még egy percig a pláza közelében maradunk , én frászt kapok.Meg amúgy is, kezdődik a filmes este.-mondta izgatottan.
-Rendben, menyünk.-értettem vele egyet,majd elindultunk a kocsik felé.



A filmes este a kezdetét vette.Ami azért egy kicsit meglepett , hogy milyen gyorsan visszafogadták Alec-et.Ennek nagyon örültem.Mintha mi sem történt volna.


-Nem tarthatnánk egy kis szünetet?Szívnék egy kis friss levegőt.-kérdezte Alec.
-De , tartsunk.-értett egyet vele Dem.
-Velem tartasz?-kérdezte szerelmem.
-Hát persze.

-Elmegyünk a kis tóhoz jó?-kérdezte már az erdőben sétálva Alec.
-Oké.-lelkesedtem fel.
Alig futottunk pár száz métert már ott is voltunk a tavunk partján.A hold ezüstös fénye megcsillant a vízen, ezzel fényhidat alkotva.Alec maga felé fordított , és lágyan megcsókolt.Majd térdre ereszkedett , és megláttam a kezében egy kis dobozt.
-Natalie Volturi.Ígérem , hogy örökké szeretni foglak.Megtisztelnél azzal , hogy hozzám jössz feleségül?


KOMIHATÁR!!!:)